Kóvár

Kóvár / Koláre

 

Kóvár03

 

Kóvár (szlovákul: Koláre) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, aNagykürtösi járásban.

Nagykürtöstől 23 km-re délnyugatra, az Ipoly jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve minden valószínűség szerint a szláv kovar (= kovács) szóból származik. A névnek azonban több más magyarázata is létezik. Egyesek szerint a kabar népnévből való és a magyarokhoz csatlakozott kabar törzs letelepedési helyére utal. A falu egykori jegyzője szerint a falu neve a Koch-vár szóösszetételből származik, a közeli vár ura ugyanis Koch Pál volt.

Története

A mai község területén, az újkőkorban a lengyeli kultúra települése állt. A mai települést 1247-ben "Koar" alakban említik először. 1290-ben "Kuari", 1299-ben "Kouar", 1328-ban "Koary", 1338-ban "Koar" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A falu kezdetben a Hont-Pázmány nemzetség birtoka volt. 1303-tól Kóváry Miklós a birtokosa, a család a 18. századig maradt birtokos a községben.

Egy 1244-es oklevél szerint határában egykor kis vár állott, melyet "Haradissa Castrum" néven említenek. 1425-ben említik a falu Szent Miklós kápolnáját, majd 1526-ban plébániája is szerepel írott forrásban. A falu birtokosai egykor a Murányi, Kubinyi és Prónay családok voltak. Később a Géczyek, Dubraviczkyek, Ebeczkyek szerepelnek a nagyobb birtokosok között. 1715-ben 7, 1720-ban 17 háza volt. 1828-ban 75 házában 450 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "KOVÁR. Magyar falu Hont Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Csalomiához 2/4, B. Gyarmathoz 2/4 órányira, és annak filiája, legelős réttye elég, és jó, de fája eggyikféle sints, sem szőlő hgye, termett gabonájokat a’ B. Gyarmati piatzon szokták el adni."

Fényes Elek szerint "Kóvár, (Kolári), Honth m. magyar falu, az Ipoly mellett, B. Gyarmathoz 3/4 mfld: 247 kath., 92 evang. lak. Van termékeny szántófölde, rétje, szőleje, erdeje, és vizimalma. F. u. Géczy, Kubinyi, Ebeczky, Dubraviczky."

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. A trianoni békeszerződés 1920-ban Csehszlovákiához csatolta. Határának az Ipoly bal partjára eső része azonban magyar birtok maradt és Újkóvár néven önálló községgé alakult, melyet 1926-ban Balassagyarmathoz csatoltak. Kóvár 1938 és 1944 között átmenetileg ismét Magyarországhoz tartozott.

A Beneš-dekrétumok általi jogfosztottság miatt 1946-ban lakosságának fele a befagyott Ipolyon keresztül, ingóságaival együtt Magyarországra menekült. Később sokan visszatértek szülőfalujukba, de Kóvár lakosságának egyötöde végleg Magyarországon telepdett le.
social facebook box blue